Kedves magyarországi olvasóink most kapaszkodjanak meg, vagy üljenek le, és behunyt szemmel képzeljék el, amint Mesterházy Attila Semjén Zsoltnak udvarol. Felajánlja neki a kormányfői posztot, és a miniszteri pozíciók felét, amennyiben koalícióra lép vele és azzal a Jobbikkal, amellyel az MSZP végigkormányozta az utóbbi 4 évet. Hátborzongató, ugye? Pedig pontosan ez történik most Szlovákiában kormányalakítás címén, csak a neveket kell behelyettesíteni (Fico-Mesterházy, Semjén Zsolt-Ján Figeľ, Vona-Slota). Mindeközben Duray Miklós megőrült. Vajon mitől jobbos a leendő új koalíció?

Robert Ficonak egészen pontosan jövő szerdáig adott időt Ivan Gašparovič államfő arra, hogy a választások győzteseként megpróbáljon a tető alá hozni egy életképes koalíciót, bármennyire lehetetlen feladatnak tűnik is ez. Mindent elárul Fico pártjának állítólagos baloldaliságáról az a tény, hogy a 4 - egyelőre ellenzéki - párt közül az ideológiai szempontból elvileg éppen a tőle legtávolabb álló kereszténydemokratákat (KDH) szólította meg. Igen, eltalálták, a két párt között az egyetlen közös platform a nacionalizmus, amelyre a KDH persze mindig is kapható volt. A harmadik társ természetesen Ján Slota jól bevált pártja, az SNS lenne, amely szintén hízelegni kezdett a KDH-nak.

Csakhogy Fico hihetetlenül nagyvonalú ajánlatának elfogadására - jelzésül: míg Fico 35, a KDH 8 százalékot szerzett a választásokon - igen kicsi az esély a KDH részéről (bár igény az vóna rá. A mellékelt karikatúrán a KDH-elnök Figel ad kosarat Ficonak.), főleg mert ott az intő példa, az előző bedarált koalíciós partnerek képében, és senki nem mászik be szívesen az ilyen barátságtalan medve barlangjába. (Bár a hatalomvágy olykor csodákra képes.) Az viszont nem meglepő, hogy a KDH ennek hatására megpróbálja a leendő ellenzéki koalíción belül feljebb srófolni a tarifát, és nyilvánosan belengetett egy-két számára fontos témát. Annak ellenére, hogy megegyezés szerint nem szabadna szivárogtatni a koalíciós tárgyalások menetéről.

Az a leendő koalíció, amelyről valamiért sokan azt állítják, hogy jobbközép pártokból akar összeállni. Holott az egyetlen, klasszikus jobbos párt benne az éppen említett KDH. A másik, amely úgyahogy megfelelne ennek a kritériumnak, legalábbis a neve alapján, az a leendő kormány vezető erejének számító Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ). Ám az SDKÚ már előző kormányzása során is sokkal inkább liberális, mint konzervatív gazdaságpolitikát folytatott. A szociológus végzettségű, korábban éppen szociálisan érzékeny beállítottsága okán a szociális minisztériumot irányító Iveta Radičovának a párt első számú politikusává avanzsálásával pedig, még inkább megkérdőjelezhető a pártnak jobbos, de akár közép volta is. Ráadásul miféle keresztény az, aki megengedő az abortusszal szemben? Márpedig Radicová az, sőt, azt találta egyszer mondani, hogy "annak megítélése, mi az erkölcsös, a társadalmi megegyezés kérdése." A Szabadság és Szolidaritás párt pedig nyíltan szabadelvűnek vallja magát, piaci liberalizációt, és a marihuána dekriminalizációját tűzte zászlajára többek között, jól fognak mutatni a vatikáni szerződést szorgalmazó kereszténydemokraták mellett a kormányban. A felvidéki magyarok új pártja, a Híd-Most esetében is rejtély, ugyan miért érzik magukat jobbközép pártnak. A programból ez nem derül ki, és bár Bugár Béla pártelnök korábban a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke volt, de új pártjának szinte teljes holdudvarát a volt felvidéki liberális magyar párt, a Magyar Polgári Párt adja.  Arról nem is beszélve, hogy a vegyes, magyar-szlovák jelöltlista is liberális hozzáállásra utal. Kicsit identitászavarosnak tűnik tehát ez a koalíció, legalábbis ha kitart a jobbközép maszlag mellett.

A parlamentből csúfosan kibukó MKP pedig megkezdte (folytatja?) agóniáját, és tisztújításra készül a hétvégén, legalábbis az elnökség benyújtja lemondását. Duray Miklós, a párt stratégiai alelnöke láthatólag megőrült, és ezzel nincs egyedül. A pártnak pedig egyszerűen nincs emberanyaga a megfelelő tisztújításhoz, ráadásul Csáky pártelnök a választási vereség utáni első sokkhatás alatt, mintha nem lett volna még elég öntökönszúrásból, azt találta mondani, hogy elképzelhetőnek tartja a tagság átáramlását a Híd-Mostba... A látható utánpótlásbázis katasztrofálisnak tűnik, önjelölt politikuspalánták és haszonleső kalandorok egyvelege, többnyire hiteltelenek, de legalábbis ismeretlenek - tisztelet a kivételnek - akik az öregek farvizén próbáltak beevickélni a parlamentbe, vagy legalább egy jó kis asszisztensi pozíciót elcsípni. Bár lehet, a józanok csak jól álcázták magukat. Most viszont lehet, hogy úgy érzik, eljött az ő idejük. Kíváncsian várjuk, ki lesz az MKP Retkes Attilája... 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.